Kedves Olvasóim!

Az anime mesékről sokaknak csak negatív véleményük van, mert a TV-ben pont egy olyat látnak, ami nem éppen gyerekeknek való, hisz tele van erőszakkal és durvaságokkal. Tény, hogy sok olyan megy a TV-ben, de nem szabad egy kalap alá vennünk az összes ilyen mesét. A most következő  mese egy kiváló példa arra, hogy  készíthetnek szép anime meséket is. Egy gyerekkori kedvenc, amit kivettünk videón és nem tudtunk tesómmal megunni, mert a története annyira magával ragadó volt. Sajnos a teljes sorozatot azóta se láttam, pedig szívesen megnézném még ma is. Erről a kedves kis anime meséről egyetlen negatív példát sem tudnék mondani. Tele van váratlan fordulatokkal, sajnos vannak benne igen szomorú részek is,  de tényleg egyéninek számít a maga kategóriájában, a maga aranyos és érdekes történetével. Engem egyetlen anime mese sem fogott meg úgy mint ez, pedig láttam már egy párat. Fórumokon nem nagy meglepetésemre is sokan csak pozitív véleménnyel vannak róla, és nem egy-két ember keresi a teljes sorozatot. Természetesen a kedvenc szereplőm, a bájos szőke kislány, Candy. Mivel nagyon régen láttam már a mesét, így a történetre is homályosan emlékeztem, de persze utána jártam a dolgoknak, és olvastam róla pár információt. Meglepetésként ért az, hogy ez az anime sorozat igen régi darab már. Japánban 1976-ban sugározták, és itthon is vetítette az RTL Klub a '90-es évek végén valamikor. Az én fejemben viszont kimaradt az RTL-es vetítés, nem nagyon emlékszem már rá. A Candy mind a mai napig sikeres sorozat. Nézzünk most meg egy pár dolgot a mese múltjáról!

A Candy Candy egy japán regény, illetve manga és anime sorozat. A főszereplő, Candice (Candy) White Ardlay egy szőke, szeplős, nagy zöld szemű, hosszú hajú, masnis amerikai lány. A karakter elsőként az elismert japán írónő, Kyoko Mizuki prózai regényében jelent meg 1975 áprilisában. Amikor Mizuki társult Yumiko Igarasi manga művésszel, a Nakayosi japán folyóirat 4 éven keresztül érdeklődést mutatott a Candy Candy iránt, a sorozatot oldalain közölve. A Candy Candy a '70-es, '80-as években jelentős népszerűségnek örvendett a világ minden országában. 

Az alaptörténetben Candy -miután egy fa alatt hagyják babakorában- a  Pony Otthon-ban nő fel, Annie-val, a legjobb barátnőjével együtt. Candy egy csintalan és szeleburdi de jóságos kislány,  aki imád rosszaságokat tenni, ellentétben a legjobb barátnőjével. Candy-t miután egy gazdag úr örökbe fogadja, Annie-től el kell, hogy váljon. Candy elkezd felcseperedni, és ezután kezd csak a történet izgalmassá  válni.
 

Az RTL Klub itthon is vetítette, ami sikeres is lett. Sajnos ezt a mesét sehol sem találni, pedig biztos vagyok benne, ha újra leadnák, ismét sokan néznék meg. A történet csodálatos, sok helyen szomorú, de egyszerűen imádni való. Ezt a mesét mindenkinek (kortól,nemtől függetlenül) ajánlom!!!!

CANDY CANDY ÉRDEKESSÉGEK

- Az anime sorozatnak összesen 115 epizódja van.

- Meglepetésemre 3 mozifilm is készült belőle 1978 és 1992 között:

- Candy Candy: The Call of Spring/The May Festival (1978, március 18)

- Candy Candy's Summer Vacation (1978, július 22)

-Candy Candy the Movie (1992, április 25)

- Az RTL Klub is leadta a '90-es évek végén, természetesen magyar szinkronnal. (FRISS! 2011. február 28)

KÖVETKEZŐ MESE A BLOGON

Miki egér (1928)

Üdvözlök mindenkit!

Amolyan bevezetés...

Most megint egy általános problémát említenék meg az Olvasónak. Az Anime mesék és a Hagyományos mesék problémáiról. Mert sokan nagy tévedésben élnek több problémával szemben amit most fogok felsorolni és kielemezni:

HAGYOMÁNYOS MESEFILMEKNÉL

• A mai mesék nem szebbek mint a régi klasszikusok.
• Bárcsak a régi mesékből adnának többet a televízióban! A gyerek is jól járna.
• A mai mesékben csak az erőszak van.
• A mai fiatalok inkább az erőszakos meséket nézik.

ANIME MESEFILMEKNÉL

• Az anime mese nem élvezhető, nincs egy jó történettel rendelkező sem köztük.
• Az anime mese csak megrontja a fiatalságot.
• Az anime meséket bárcsak végleg elfelejtenék.

Ugye a szép régi hagyományos meséket mindenki ismeri. Nem kell bemutatnom őket, mindenki legalább 10-et tudna kapásból mondani, és meg is tudná magyarázni mi fogta meg őt abban a mesében. És érdekes módon ahány embert kérdeztem, egy sem említett mostanában készült mesét. Tehát sokan csak régi klasszikusokat említettek.
Egy mesében fontos, hogy a történet jól kitalált, lenyűgöző legyen. Ha egy mese tud újat mutatni, onnan a nézővel szemben nyert ügye van. Na de nem is igazán erről akarok én beszélni!

HAGYOMÁNYOS MESÉK PROBLÉMÁI

Nos tehát ismerjük nagyjából mik voltak régen, aki pedig figyeli a TV műsort az tisztában van nagyjából azzal is, milyen mesék jönnek napjainkra. No az első nagy probléma az, hogy sokan úgy gondolják, ma már nincs olyan, hogy szép és jó mese. Mert a régiek nyújtanak csak valamit.

• A mai mesék nem szebbek mint a régi klasszikusok (Megjegyzés:Inkább idősebbek szájából hallottam)

Ez szerintem hülyeség. Én néztem meg mostanában készült mesefilmeket és abból nekem igen sok tetszett. Tulajdonképpen arról van csak szó, ami nálam is sokszor előfordult: félünk az ismeretlentől! Ugye ma már a technika olyan szinten fejlődött, és olyan látványvilágot tárnak felénk, hogy a szemünk ketté áll. Akkor itt vannak a 3D-s mesék és filmek egyaránt, ami egy szemüveggel olyan effekteket, jeleneteket csinálnak mintha pont előttünk történne az adott cselekmény. Hol volt ilyen még a 80'-as vagy 90'-es években? Igaz a Kis Vuk-ból csináltak egy ilyen 3D-s alkotást, de sokan negatív véleménnyel voltak róla. Persze, hogy sok ember ragaszkodik a régi jól beválthoz, ha ilyeneket lát.
De való igaz, hogy gyakran összecsapják a történeteket. Gyakran nincs a mesének jelentősége, mondanivalója. Akkor megkapjuk a 3D-s alkotást, minden nagyon szép az effektek stb. csak épp azt nem tudjuk miről szól a mese! És nem értjük gyakran, hogy miért. Kispórolják gyakorlatilag a lényeget. Hát Kedves Olvasóim nem tudom, hogy igazam van e, de szerintem itt a pénz van a dolog mögött. Itt a pénz dominál. Itt is...
Egy barátom pontosított engem: "Mi az ahol nem a pénz dominál?" Szomorú látni, hogy a készítők abba ölik bele magukat, hogy igazán fántásztikus látványvilágban legyen részünk, de a tartalom már nulla. Tisztelet a kivételnek. Nem arról van szó, hogy ma nem tudnának készíteni a régiekhez hasonló egész estés mesefilmeket, rajzfimsorozatokat, animációs filmeket. Á-á! Hanem arról, hogy nincs pénz és idő(?). Az a lényeg, hogy gyorsan piff-puff kész legyenek vele, és minél nagyobb nyereséget hozzanak.

Az igaz, hogy van egy különbség régi és mai közt! Régen a gyerekek érdekeit nézték. Ma már az egyre nagyobb nyereséget nézik. A pénzt, pénzt, pénzt... Ilyen a mai világ, kész. 

Elnézést a hosszas kis elmélkedésért, de ez az én rálátásom. Persze lehet aki másképp látja az egészet. Szívesen várom a hozzászólásokat, ha nincs igazam vagy ha valaki egyetért és kiegészítené ezt. Na de térjünk a következő pontra:

Mindenki maga döntse el, melyik Vukot nézné meg szívesebben!
Azt ami régen készült el, szegényesebb látványvilággal vagy ami nem régen készült effektekkel, 3D-s látványvilággal?

• Bárcsak a régi mesékből adnának többet a televízióban! A gyerek is jól járna.

Ezzel sem értek egyet, mert jó adjanak régit de újat is. Persze ami normális és nem roncsolja a gyermek személyiségét. Én azt mondom adjunk az újnak is esélyt. Érdemes a szülőnek az új mesénél egy epizódot megnézni, és a végén nyugtázni, hogy ez rendben van nézheti a gyerek. Sokszor a cím sem utal rá, hogy milyen az adott mese. Esetleg még az a megoldás jut eszembe, hogy interneten keresőbe beírjuk a címét, és olvasunk róla információkat.
Nem kell feltétlenül régi mesék közé bújnunk. A fenti tanácsokat követve nyugodtan nézessünk a gyerekkel újat, ha előtte meggyőződtünk, hogy nem árt neki.

  Van különbség köztük?

• A mai mesékben csak az erőszak van.

Tény, hogy egyre több erőszakos mese van, mely problémáról már írtam a blogon, de nem feltétlen csak erőszakosak vannak. Ugyanis ha egy gyerek megnéz 1-2 erőszakosabb történettel rendelkező mesét, már a szülő rögtön azt hiszi, hogy mennyi ilyen van. Pedig csak tudni kell válogatni! Mindig odakapcsoljunk ahol éppen valami normálisabb megy. Persze könnyű ezt nekem mondanom, hisz az anyukáknak van jobb dolguk, az apukáknak meg pláne, hogy éppen azt keresgessék, hogy melyiken megy éppen egy erőszaktól mentes mesefilm, hozzáteszem NAPPAL, a kicsinek! Ezt én sem értem reggel miért megy ilyen, de hát a TV csatornák biztos jobban tudják. Jó lehet mondanom, hogy kapcsoljunk a kábeltévén mesecsatornára. Na de akinek nincs kábeltévéje? No a másik meg az, hogy általában ha másnál vagyok mindig a kereskedelmi adók mennek. Hétköznap délután mi megy? Akciófilm, thriller, ami mind 12 éven aluliak számára nem ajánlott. Egy nagy frászt!!!! Azok még 18 éven alulinak sem ajánlott. Csak nézzük meg mai társadalmunkat! A mai 18 éven aluliak legtöbbjét. TISZTELET A KIVÉTELEKNEK! Ért is valamit ez a korosztályba való sorolás? Nem hiszem.  A csatornáknak válogatni kellene jobban a műsorok közt. Délután nem egy akciófilmet kéne adni.

2003-ban éppen nagymamámnál nyaraltunk tesómmal, és mivel keresztapám nem messze lakik tőle, átjött hozzánk. Akkor is az RTL-t néztük, amikor pont egy akciófilm ment, erre a következőket mondta, amit azóta sem tudok és fogok elfelejteni: "Én a mai filmeket nem nézem, mindegyikben csak az a lényeg, hogy a fegyverekkel lövöldözzenek"  

• A mai fiatalok inkább az erőszakos meséket nézik.

Legtöbben sajnos igen. Azokat és az erőszakos filmeket. A furcsa az emberek, hogy én is beleestem már ebbe a bűnbe. South Park- minden fiatal ismeri szinte. Nem tagadom én is megnéztem pár részt, de annyira nincs értelme. Dragon Ball? Be is tiltották. De nem tagadom én is néztem. Mert mi probléma lenne, ha az ember ezeket csak megnézné azután folytatná a kis dolgát a szokásos módon. Vannak ilyenek mint pl. én is. De van akiknek ez kifejezetten csak ront a személyiségén, és azt hiszi ha a mesefigurához hasonlóan behúz valakinek, vagy megveri nincs semmi probléma, hiszen a mesében, filmben is megoldódott. De ez a valóság. Nem egy filmben vagyunk. Most kicsit elkanyarodok a témától elnézést, de járkálok a városban és mennyi hülye embert látok istenem. Mennyit! Fenyegetések mindenhol. Na ő azt megmutatja, hogy ki a Jani a háznál és ilyen dolgok. Hát nem csodálom, hogy emiatt a mesék történetei is eltorzulnak. És ezeket élvezik is. Elnézést még egyszer, hogy sok pontnál elkanyarodok, de szerintem ez az igazság. Sokan szitkozzák, átkozzák a televíziót. Na meg a csatornákat is. Van hasonlóság internet és a csatornák közt: Mindkettő eltorzult már így 2010-re. Az internetet sem arra használjuk amire kéne. Hanem, hogy erőszakoskodjunk a másikkal, kigúnyoljunk másokat, szitkozódjunk, fenyegessünk másokat, felrakjuk másnak a képeit stb. Merem remélni ha megéri a blog a 2020-as bejegyzést, már máshogy írok erről. Pozitívan...

ANIME MESEFILMEK PROBLÉMÁI

Az Anime mesék kicsit speciális esetek. Olvastam, hogy az anime a rajzfilm általános elnevezése Japánban, a szigetországon kívül a japán stílusú rajzfilmek összefoglaló neve. A műfaj eredeti hazájában több korosztályt is megcéloz, és az élőszereplős filmekhez hasonlóan készülnek az idősebbek számára is például romantikus, komikus, akció- és drámaanimék, sőt erotikus, pornográf tartalmúak is. Tehát olyanok mint a filmek. Számomra is érdekesek. Az anime a második világháborút követő zaklatott lelki világú Japánban alakult ki. Én is láttam már ilyen anime mesét (amit majd befogok mutatni hamarosan: Candy Candy) és a legtöbb inkább a dráma műfajú filmekre emlékeztetett. Nagyon sokszor voltak a főszereplővel problémák, lelki gondok. A legtöbb anime tényleg olyan hosszú, mint a szappanopera filmeké. Valóban engem is megfogott 1-2 ilyen mese. Azt is észrelehet venni, hogy a karaktereket nagyon csinosan ábrázolják. Sok anime mesében olyan szép arca, mosolya, szeme van a karaktereknek hogy hihetetlen. Nagyon szépen rajzolják meg őket. Tény, hogy sok anime erőszakos. De miért? Mert ezeket mutatják inkább. Nem tudom hány olyan anime mesét pillantottam meg, ami tényleg arra való lenne, hogy a TV-ben mutassák. Ami tényleg gyerekeknek való lenne. Na de nézzük a pontokat:

• Az anime mese nem élvezhető, nincs egy jó történettel rendelkező sem köztük.

Amit legtöbbször adnak a TV-ben valóban nem. Erőszakosak és a gyereknek sem használ. De ahogy említettem, megnéztem pár olyat amit itthon nem adnak, és volt olyan amit nyugodtan elkezdhetnének vetíteni. Régen adták a Candy Candy című anime mesét, amit bemutatok a blogon. Az nekem kifejezetten tetszett. Tehát nem kell általánosítani az anime mesék közt, hogy vacak az összes. Igenis van köztük jó történettel rendelkező.

• Az anime mese csak megrontja a fiatalságot.

Ez sem igaz. Nem az összesre igaz. Olyat kell nézni, ami nem az erőszakon alapul. Ennyi!

• Az anime meséket bárcsak végleg elfelejtenék.

Ilyet is hallottam már. De hát ez lehetetlen és nem szükséges elfelejteni. Ugyanaz a probléma, amit nem akarunk megnézni, azt ne is nézzük. Nézzünk olyan animét, ami számunkra megfelelő. Higgye el mindenki, talál olyat!

Ennyi is lenne a mondanivalóm, nem tudom hányan értenek egyet, de azért van a kommentálási lehetőség, hogy ezt megbeszéljük! Én csak egy lehetséges magyarázatot adtam a sok más magyarázat mellett eme problémákra.

A mai mesénk megint egy magyar klasszikus lesz, amit szintén nagyon szerettem réges-régen. De meg merem kockáztatni, hogy nincs olyan aki nem tudja ezt a fantasztikus mesét imádni. Ez a kedves kis mese is azok közé tartozik, amit újra meg kellett néznem, mert olyan régen láttam már. A mese kiválóan tud szórakoztatni, a kisgyermekeket le fogja kötni az biztos. Nem is húznám tovább a szót, a mai mese amit bemutatnék a Kedves Olvasónak:

Frakk, a macskák réme (1972)

Hogy ez a komisz Frakk, -aki egyébként egy magyar vizsla-, valóban a macskák réme, azt nem tudom, viszont azt  észrevettem, hogy a vele egy háztartásban lakó két macska előszeretettel szereti csőbe húzni Frakkot. Persze ha Frakk üldözőbe veszi őket, már rögtön nem olyan muris a helyzet. Frakk és az "álszent" macskák tehát gyakran összekapnak, ezzel bosszantva Károly bácsiékat, akik néha még maguk sem tudják mit csináljanak a komisz háziállatkáikkal. Amúgy a jószágoknak is megvan a maguk gazdija: Frakk, Károly bácsié, a két cica - név szerint Lukrécia és Szerénke- pedig Irma nénié. A  mesében Frakk és a macskák is tudnak beszélni. Ez a három állat egyébként hasonlítanak a rossz gyerekekre. Állandóan valami rosszaságon törik a fejüket, de főleg a két macska. A két cica közül Lukrécia a gonoszabb, Szerénke pedig azt hiszem benne van a nevében szerényebb és butuskább is. De közös vonás is van bennük: lusták,  szemtelenek, soroljam még? A másik dolog, hogy nagyon elvannak kényeztetve. Irma néni  bolondul értük, de Károly bácsi néha át lát azon a bizonyos szitán, hogy ki(k) a baj legfőbb okozói az egyes epizódokban.

A Frakk, a macskák réme című mesének, Bálint Ágnes írta a forgatókönyvét, csakúgy mint a Kukori és Kotkodának, amiről szintén már megemlékeztem itt a blogon.
Ez a rajzfilmsorozat 4 szériából áll, ezek mindegyike 13 epizódosak és a Pannónia Filmstúdió gyártotta le. Az első epizódot 1972. december 23-án mutatták be a Cicavízióban szombat esténként. Az egyes epizódok 10 perc körüliek és mindegyik külön történettel rendelkezik. A főcím dalát Pethő Zsolt szervezte, ahogy az epizódok aláfestő zenéjét is. Az epizódok aláfestő zenéit egy Hammond orgona szolgáltatja.

A szereplők hangjai

• Frakk: Szabó Gyula
• Lukrécia: Schubert Éva
• Szerénke: Váradi Hédi (Aki Vilmának is adta a hangját a Frédi és Béni című meséből)
• Károly bácsi: Rajz János (az első két szériában) / Suka Sándor
• Irma néni: Pártos Erzsi

A rajzfilmsorozat szériái VHS kazettán is megjelentek, később pedig már DVD-n is. Az első DVD 2004. június 1-.jén jelent meg a MOKÉP video gondozásában.

Egy nagyon szép meséről volt szó ebben a bemutatóban, ajánlom minden kedves meserajongónak.

FRAKK, A MACSKÁK RÉME ÉRDEKESSÉGEK

• Az írónő a szereplőket az életből vette, ugyanis Bálint Ágnes orvos vejének volt egy vizslája. A kutya akkor került a családhoz, miután a vő Bálint Ágnesékhez költözött, ugyanis a vő egy kórház udvarán látta meg a kísérletezés céljából odaszállított állatot. Megsajnálta és egy százasért a sintértől meg is vásárolta. Lukrécia és Szerénke pedig az írónő két macskája volt, és ahogy a mesében, úgy a való életben is gyakran kaptak hajba a kis kedvencek.
• Frakk egy létező kutyáról kapta a nevét.  Ugyanis Bálint Ágnes édesanyja gyakran mesélt szomszédjuk vizslájáról, akit mit gondoltok hogy hívnak? Természetesen Frakknak. A kutyus időnként átszökött hozzájuk és mindenfelé galibát okozott. Innen származik a rajzfilmsorozat főszereplőjéne a neve.

• A rajzfilmnek egy színpadi változata is született, melyet a Fogi Színházban tekinthetett meg a közönség.
• A rajzfilm főcímdalában kezdetben azt láthattuk, hogy Frakk vakkant a kutyaházban, de később a rajzfilmsorozat új főcímet kapott. Abban már az látható, hogy Frakk, Szerénkét és Lukréciát kergeti.
• Ez a rajzfilm még papírkivágásos technikával készült, melynek lényege, hogy az adott mesefigurának megvan a sajátos "készlete" , amely tetszés szerint változtatható. Tehát ha egy szereplőnek például új arckifejezésre van szüksége, egyszerűen csak ki kell cserélni a fej darabkáját a megfelelő arckifejezést tartalmazó papírkivágásra.

KÖVETKEZŐ MESE A BLOGON

Candy Candy (1976)

KACSAMESÉK (1987)

Egy újabb klasszikus mese kerül a  blog terítékére. Szintén egy gyerekkori kedvenc, és ez jóval fiatalabb mese is mint az eddig bemutatott világklasszikusok. Ez nem más mint a DuckTales vagyis a Kacsamesék! Szinte mindenki ismeri már Dagobert bácsit és unokaöccseit Nikit, Tikit és Vikit. Dagobert a történetben a világ leggazdagabb kacsája. Azt szerettem benne, hogy ha híre járta, hogy valaki gazdagabb nála, rögtön utána járt ennek a dolognak, hiszen ez nagyon bökte a csőrét. Természetesen nála senki nem lehet gazdagabb. Még vetélytársa sem Kőszív Glomgold! De tudni kell, hogy amilyen gazdag, olyan zsugori is. Pénzt "feleslegesen" nem szeret osztogatni. A legnagyobb munka számára a pénz megszámolása. De nekem valahogy mégsem ő volt a kedvencem, hanem Donald Kacsa. Igaz ebben a mesesorozatban nem fog olyan sokat feltűnni. A Donald Kacsa történeteit is befogom mutatni itt a blogon, de ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre itt van nekünk a Kacsamesék. Ami nagyon tetszett még az a főcím zenéje. Ismeritek gondolom? Legutóbb a youtubon néztem pár részt a Kacsamesékből és visszahozta számomra a régi hangulatot a gyerekkoromból.

De nézzünk egy pár lényeges információt!

A Kacsamesék egy amerikai rajzfilmsorozat, melyet a Walt Disney Company készített. A főszereplő ahogy mondtam, Dagobert McCsip, aki Carl Barks képregényfigurája is volt eredetileg. Más Carl Barks által életre kelt szereplő is szerepel a sorozatban: Szaki Dani, Kasszafúró fivérek vagy a jó öreg boszorkány, Mágika. Ez a rajzfilmsorozat volt a legsikeresebb.  1987 szeptember 18-tól kezdték el az USA-ban vetíteni, egészen 1990. március 1.-ig bezárólag, amikor is az utolsó részt vetítették le. Egy egész estés mozifilm is született a sorozatból, amit bevallok őszintén még nem is láttam. Na de nem sokáig lesz ez így remélhetőleg. Szóval ott folytatom, hogy az alaptörténet szerint, egyik kedvenc mesefigurám Donald Kacsa tengeri útra indul, ám unokaöccseit nem viheti magával. És ki másra is bízhatná őket, mint a zsémbes nagybácsira, Dagobertre. Persze idővel mindig megbékél a fiúkkal. Tehát nem kell kőszívűnek gondolni őt. Még ha kicsit az is. Tehát az együttélés egy ideig nehézkesen zajlik, de idővel összeszoknak egymáshoz. Dagobert bácsit Kenderesi Tibor, Nikit, Tikit, Vikit pedig Pogány Judit szinkronizálja, aki viszont nagyon ott van. Annyira imádtam a hangját a mesében, és olyan jól tudott játszani a 3 unokaöccs hangjával.

Ezt a rajzfilmet az USA mellett még sok másik országban is vetítették: Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Csehországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és természetesen itthon Magyarországon is amit a Magyar Televízió sugárzott, 1991 és 1995 között, ezután pedig az RTL Klub vette meg a vetítési jogokat. A Kukori és Kotkoda után pedig itt is közlöm a főcímzene szövegét, amit Varga Miklós énekel:

Itt az élet hurrikán,
Mert ez Hápburg.
Laserjet és aeroplán,
Ez mind Hápbörg.
Dagobert bácsi, kacsameséi

Duck Tales! Uuh,

Refr.:
Sok izgalmat, élményt, rejtélyt átélsz, uuh,
Míg őserdőn, tűzön, vízen átérsz.
De bennt a széfben bajban, vészben,
Félned nem kell ezt tartsd észben,
De ha félsz, nézd csak meg a Ducktalest! uuh

Refr.:

A nagy kaland, a kacsamesék, Ducktales! uuh!

Ducktales! uuh!

Refr.: 2×

A nagy kaland a kacsamesék, Ducktales! uuh!

A KACSAMESÉK ÉRDEKESSÉGEI

- A Kacsamesék további rajzfilmeket inspirált, mint például a Darkwing Duck, amelyben feltűnik Kvák kapitány és Robokacsa is, de említésre méltó még a Kacsacsapat (Quack Pack) is, amelyben Niki, Tiki és Viki már kamaszként térnek vissza.

- Donald Kacsa csak néhány rész erejéig tér vissza a sorozatban, de számottevő szereplő sosem lesz.

 - "Viola 1984" kommentjében is találtam egy érdekességet: Egyszer Antall József halála miatt szakították meg a Kacsamesék egyik epizódját, de ezt később sem folytatták. (MTV1 1993. december 12.)

Ezt a mesét is ajánlom mindenkinek!

KÖVETKEZŐ MESE A BLOGON

Frakk, a macskák réme (1972)

  

KUKORI ÉS KOTKODA (1971)

A következő mesénk bemutatóját egy ismerős kis versecskével indítanám, amit régen és talán még ma is kívűlről fújhatnak a felnőttek, gyerekek és a Kedves Olvasók!

"Kukori, Kotkoda,
tojásból lesz a csoda!

Nagytaréjú, cifratollas, kapirgáló egyedek,
Nem repültök, mint a szép sas, mert tele a begyetek!

Kotkodács-kotkodács,
egy kis jó árulkodás!

Jól esik ám a zuzánknak, jobban, mint a kendermag,
Tréfa senkit meg nem bánthat, s néhány dolgot helyrerak!"

Szüleim emlékeznek inkább eme gyöngyszemre, én eddig csak pár részt láttam belőle talán. Sokszor mondogatom, hogy semmit sem késő elkezdeni, tehát valószínű pótolom a hiányosságaimat, és megnézem az összes epizódját. Sajnos nem túl hosszú rajzfilmsorozat. Lehetne belőle egy Tom és Jerry mennyiség nem? Visszatérve szüleimre és más felnőttekre, abszolút pozitív véleménnyel volt mindenki róla. Meg merem kockáztatni, hogy a legtöbben a Kukori és Kotkodáról meséltek nekem szívesen. Arról, hogy gyerekkorukban állandóan ezt a mesét várták, és hogy nagyon szórakoztató volt.

De miről is szól a mese?
Kukori és Kotkoda egy boldog házasságban él, de ez a Kukori olyannyira lusta, hogy Kotkodát ezzel gyakran felbosszantja, és így csak bonyodalmat okoz. Kukori a házimunkát sem képes jó, tisztességes férjként elvégezni. A ház körüli munkát igyekszik elkerülni, szegény Kotkoda hiába kéri, hogy kapirgálja ki a gyomot vagy porolja le a szőnyeget, annak esze ágában sincs megcsinálni. A munka kikerülésében segítségére van nagy cimborája, Kopasznyakú is. Na de a rossz is elnyeri méltó büntetését, mert a 2 komisz mindig pórul jár, Kotkoda alaposan megleckézteti a lustáját. Én azt mondom, jól is teszi!!!!

A Kukori és Kotkoda egy magyar rajzfilmsorozat, mely forgatókönyvét Bálint Ágnes írta. Az első olyan mesesorozat, amely a Magyar Televízió megrendelésére készült el. 1971-től kezdték el vetíteni, és ebből a rajzfilmsorozatból 1970 és 1972 között két széria, ha egészen pontos akarok lenni 26 rész készült el. Kukori hangja Márkus László, Kotkodáé pedig Psota Irén. A Kukori és Kotkodában a főcímzenén kívül, mindössze egyetlen elektromos orgona hangja hallható, melyen Lovas Ferenc játszott. A főcímet senki ne gondolja egyszerű dalocskának, ahogy utána olvastam Psota Irénnek és Márkus Lászlónak nem is volt könnyű dolga vele, mert a zene ritmusa gyakran változik, a háromnegyedek időnként váltakoznak a kétnegyeddel.

A mesét videokazetta és DVD formájában is kiadták. A DVD kiadás 2004. november 2.-án jelent meg. Megéri szerintem megvásárolni, vagy ha a TV-ben adják megnézni, főleg aki a régi szép emlékeket akarja újra átélni. Én is pótolom az biztos a hiányosságaimat, Kukori és Kotkoda terén ( :) ), de most nézzük a már szokásossá vált érdekességeket:

KUKORI ÉS KOTKODA ÉRDEKESSÉGEK

 

• Képzeljétek el, a rajzfilmsorozat alapötletét Bálint Ágnes kolléganője adta, aki gyakran panaszkodott arra, hogy férje nem hajlandó elvégezni a házimunkát. És ekkor megszületett Kukori, aki minden epizódban felbosszantja lustaságával Kotkodát.
• A sorozat rendezője és megtervezője, Mata János azért választotta a tyúk és kakas figuráját, mert úgy vélte, ha csak két lába van a szereplőknek, kevesebbet kell rajzolni.
• 1981-ben a Szerencsi Édesipari Vállalat csokoládéinak papírjain, Kukori és Kotkoda figurái is szerepeltek.

• A Kukori és kotkoda megjelent egyébként 2*120 db-os kirakós játék formájában is. És emlékeim szerint kiskoromban valakinél mintha játszottam volna vele.... Hmmmm régi emlékek! :)
• Mata János a figurákat tojásformából rakta össze, ugye azért, hogy a gyerekek is könnyen megrajzolhassák őket. Így a tyúkok feje, teste és csőre is tojás formájú.
• A szereplők környezetének kialakítására is nagyon ügyeltek, Kukoriék parasztházban laktak, míg Hápogi modern házban úszómedencével.
• Hápoginak volt egy robogója, amit Bálint Ágnes azért írt a történetbe, mert akkoriban Mata Jánosnak is volt egy robogója!!!
• Nem kell mondanom ugye, hogy 1970-ben még fekete-fehér képernyőjű TV-k voltak? De ezt a rajzfilmsorozatot színesben készítették, a céllal, hogy moziban is vetíteni fogják.
• A második szériában Kotkoda új hangot kapott, ugyanis Psota Irén akkoriban Amerikában vendégszerepelt, ezért Hacser Józsa lett Kukori új hangja.
• A jellegzetes káráló hang Márkus László ötlete volt.
• Könyv formájában is megjelent: 1985-ben megjelent egy 64 oldalas képeskönyv is, melynek szövegét Bálint Ágnes írta. 2006-ban egy kifestőkönyv is megjelent Kukoriékról.

 

 

KÖVETKEZŐ MESE A BLOGON

Kacsamesék (1987)

 

Ahogy már mondtam mindenkinek, ez a blog a régi és új meséket akarja újra a köztudatba hozni. Már szimplán maga a blog is merem remélni visszahozza mindenkinek azt a hangulatot amit gyerekkorában átélt, de ezentúl a blogon bemutatott mesékből a youtubon  és indavideon egy kis részletet is közzéteszek majd. Így készült el a Vuk videója, egy segítőm, Hatvani Attila jóvoltából. Remélem visszahozza a régi hangulatot.:) Íme egy részlet a Vukból az indavideón:

Egy újabb klasszikus amerikai rajzfilmsorozatot mutatnék be mindenkinek, ami a William Hanna és Joseph Barbera páros fejéből pattant ki. Ez a két író ismét megmutatta a világnak, hogy lehet fantasztikus rajzfilmet készíteni gyerekeknek. Le a kalappal előttük.

Subidubidú, hangzik el, és szinte már mindenki tudja, melyik rajzfilmről van szó... A rajzfilm címe: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki, angolul The Flinstones (A Flinstones család). Tulajdonképpen ez a rajzfilm gyerekkoromban számomra nem tartozott a népszerűbbek közé, valamiért nem kedveltem úgy mint az eddig bemutatott rajzfilmeket és meséket. Viszont még anno vagy 10 éve a szomszéd lánnyal együtt leültünk a TV elé nézni, ugyanis neki még videokazettán megvolt, és emlékszem akkor egy huzamba annyi Frédi és Bénit megnéztem, hogy nem tudtuk befejezni. Egy kis múltidézés volt ez tőlem, na de elemezzük ki magát a rajzfilmet.

A rajzfilm 1960 és 1966 között készült. Ahogy a cím is utal rá, egy őskori (kőkori?) család kalandjait mutatja be. Gyakorlatilag egy olyan világban vagyunk, ahol szinte minden kőből van. Még maga a jármű is amivel Frédi rendelkezik. A két főszereplő Frédi és Béni, akik jóban-rosszban együtt vannak. Ez elmondható a feleségeikről is, Irmáról és Vilmáról, akik egymással jól megvannak, a férjeiket pedig próbálják kordában tartani. Frédiéknek egyébként van egy háziállatuk is, Dínó, aki örömében ha meglátja a hazatérő Frédit, nyomban letámadja és nyalogatni kezdi az arcát. Egyébként egyik kedvenc jeleneteim közé tartozik, amikor Dínó letámadja Frédit. Frédi is csak a hasára tud gondolni. Mindenből tripla adagot szed és degeszre eszi magát, egy kis TV nézés közben. Egyébként lusta is :) Ellentétben Bénivel, aki okosabb nála és megfontoltabb is. Frédi kőfejtéssel foglalkozik. Főnökénél, Kőkobaki úrnál mindig megpróbál kérni egy kis fizetésemelést, ami többnyire mindig sikertelenül zárul. Frédi és Béni tagjai egy zártkörű, csak férfiakat tömörítő klubnak is, melyet Ökörkörnek hívnak.
A sorozatban az állatoknak fontos szerepe van. Például az ébresztőórát egy kismadár csörgeti meg, vagy a a ruhákat a szárítókötélen is, -csipeszek helyett- madarak tartják meg. És még sok más olyan dolgot tudnék mondani, amit állatokkal oldanak meg. Ezt eléggé mulatságosnak tartottam.

Frédinek a kedvenc szórakozásai közé tartozik a tekézni és a boxmérkőzéseket megnézni.

 
A teljes sorozat egyébként igen hosszú, bőven lesz néznivalója annak, aki úgy dönt, hogy mindet megnézi. DVD-n és videokazettán egyaránt beszerezhető, talán videokazettán kicsit nehezebb már, de egyáltalán nem lehetetlen.

Ajánlom mindenkinek!

FRÉDI ÉS BÉNI ÉRDEKESSÉGEK

-A rajzfilmek magyar szövegét Romhányi József írta, és az eredetivel szemben, ő végig rímekkel és nyelvi játékokkal tűzdelt szöveggel festi alá a képsorokat.

-A rímekbe szedett szövegek a magyar beszélt kúltúra részeivé váltak.

-Egyes híresztelések szerint Romhányi József fordításai annyira jól sikerültek, hogy emiatt az amerikai változatot újraszerkesztették.

-Frédiéknek egy kislányuk van, Enikő, Béniéknek pedig egy kisfiú, Benő, aki ha jól emlékszem szeret törni-zúzni a bunkósbotjával, és igen erős.

KÖVETKEZŐ MESE A BLOGON

Kukori és Kotkoda (1971)